Köszöntő
Híreink
Ügyfélfogadás
Pályázatok
Hirdetmények
Statisztika
Szervezet
Képzés
Európai Uniós projektek
Foglalkoztatási Paktum
Roma oldal
Közbeszerzés
Üvegzseb
EQUAL RegiNet
Új Esély Plusz
TÁMOP
Kiadványaink
Közlemények
Megállapodásaink
Kapcsolatfelvétel
Fókuszban a norvég modellNyomtatás
A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ sikeres projektje keretében megszervezett
norvégiai tanulmányút tapasztalatai

A norvég munkaügyi szervezet (NAV) felhasználóbarát és ügyfélközpontú irányítási rendszerét tanulmányozták augusztus utolsó hetében a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ és az FSZH munkatársai Oslóban. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ a „Rugalmas Szervezet – A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ irányítási rendszere hatékonyságának növelése a norvég modell alapján” című projektjével sikeresen pályázott és nyert el támogatást az EGT/Norvég Alapból. A program célja az irányítási rendszer hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy rugalmasabb, a munkaerő-piaci változásokhoz gyorsabban igazodó, szolgáltatásorientált szervezetként működjön a Dél-alföldi RMK a norvég modell felhasználásával. A szakmai csoport tagjai elsőként az országos szintet képviselő Munkaügyi és Jóléti Igazgatóságon tettek látogatást, ezután a megyei szervezet működését tanulmányozták, végül a helyi szintet képviselő Nordre Aker kirendeltség munkájával ismerkedhettek meg.

 

 

Közigazgatási reform Norvégiában

A norvég munkaerő-piaci helyzet valamelyest romlott az utóbbi években, ennek ellenére a foglalkoztatás még mindig közel 71%-os, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 1,6%. A problémát leginkább a nagyvárosokban letelepedett, norvégul nem beszélő, szakképzetlen külföldiek és a táppénzen lévők magas száma okozza. A fenti társadalmi kihívások megválaszolása érdekében egy nagyszabású, az ország több intézményrendszerét érintő reform kidolgozását és megvalósítását látták indokoltnak. Ennek során egyesítették a korábbi Társadalombiztosítási Hivatalt, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot és a Jóléti Szolgálatot azzal a céllal, hogy egy jól összefogott, hatékony, felhasználóbarát, a nyújtott szolgáltatások minőségének javítására összpontosító szervezetet alakíthassanak ki. A Norvégiában mindeddig páratlan közigazgatási reform, - melynek szolgáltatásait csaknem a teljes lakosság használja majd - 2006-ban kezdődött és befejezését 2010-re tervezik. A reformfolyamat hatására a meglátogatott intézmények feladatai megszaporodtak, hiszen számukra is kihívást jelent a korábban különböző területként kezelt munkaügyi, szociális és társadalombiztosítási feladatok integrált ellátása. A megyei iroda éppen a látogatást megelőző hétvégén költözött új épületbe. A kirendeltségen pedig már arról számoltak be, hogy túl vannak azon a mélyponton, amikor a szervezetek összeolvadásakor visszaesett a nyújtott szolgáltatások száma. A reform sikeres véghezvitele érezhetően mindenki számára fontos, azt társadalmi kérdésként kezelik, és ehhez mérten biztosítanak hozzá minden szükséges humán és anyagi erőforrást.

 

Hasonlóságok-különbségek szakmai szemmel

A tanulmányút során megszerzett információk megerősítették, hogy a nálunk fejlettebb és erősebb gazdasággal rendelkező országokban is nagy erőfeszítéseket kell tenni a munkanélküliség megelőzése, mérséklése érdekében. Norvégiában az jelent problémát, hogy főként az építőipar, a vendéglátó/szállodaipar és az egészségügy területén nincs elég megfelelően felkészült, munkára kész és motivált álláskereső. A két ország gyakorlata, eszközrendszere sok tekintetben azonos, ugyanakkor jelentős különbség van a rendelkezésre álló humán és pénzügyi erőforrások között. Norvégiában sokkal alacsonyabb az egy ügyintézőre jutó munkanélküliek száma, és sokkal több anyagi forrás áll rendelkezésre a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerő-piacra történő visszavezetéséhez. A szinte korlátlan pénzügyi forrásból sok munkaerő-piaci program finanszírozására van lehetőség, ösztönözni tudják a munkanélkülieket a munkavállalásra, a munkaadókat a foglalkoztatásra.

 

 

A két ország kirendeltségei között különbség mutatkozik az ügyfélszolgálatot ellátó munkatársak ügyfelekkel kapcsolatos ügyintézésben való önállósága terén. A döntéshez szükséges információk birtoklása tekintetében a hazai gyakorlat is azonos, de míg Norvégiában a kollégák döntési jogkörrel rendelkeznek az ügyfelek szolgáltatásba, képzésbe vonása, illetve támogatott elhelyezése tekintetében, addig nálunk csak javaslattevő szerepük van. A magyar és norvég munkaügyi szervezet közötti hasonlóság a munkaadókkal történő folyamatos kapcsolattartás kiemelt feladatként való kezelése. A betölthető álláshelyekről való naprakész információk beszerzésére, a hiányszakmák folyamatos figyelemmel kísérésére, azok számának csökkentésére nagy hangsúlyt fektetnek Norvégiában. A munkáltatók várható szakemberszükségletének, képzési igényének felmérését követően állítják össze a munkaadók igényeire épülő képzések listáját, amelyből az érintett munkanélküliek választhatnak. A képzések szervezésében jelentős eltérés mutatkozik a két ország gyakorlata között. Norvégiában akkor is elindítják a képzéseket, ha nincs meg a teljes csoportlétszám, mivel a képzési díjat a képző intézménynek előre kifizetik. A tanfolyamok pedig sok esetben hetente csak 2-3 napos elfoglaltságot jelentenek tekintettel arra, hogy a munkanélküliek egy része már hosszabb ideje nem dolgozik, ezért első lépésként a rendszeres elfoglaltsághoz való hozzászokás is kihívást jelent számukra.

A NAV küldetéseként fogalmazza meg, hogy

Lehetőséget adunk az embereknek   - a munkavállalásra,

- a megváltozott munkaképességűeknek az értelmes elfoglaltság megtalálására,

- a biztos jövedelem megszerzésére.”

A szervezeti és gazdasági különbségek ellenére mindezt a magyar munkaügyi szervezet is magáénak vallhatja.

Összességében megállapítható, hogy a tanulmányút sikeres, eredményes volt. A résztvevők a fogadó intézmények segítőkész és lelkes munkatársai segítségével átfogó képet kaphattak a norvég munkaügyi szervezetről, annak átalakulási folyamatáról és sok-sok tapasztalattal gazdagodva tértek haza.

 

Szarka Judit

nemzetközi pályázati szakreferens

Békés Megye Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6.
Tel.: (66) 444-211 Fax.: (66) 441-221 E-mail: bekeskh-mk@lab.hu